2020.01.30.
Kásler Miklós: A módosított Nemzeti Alaptanterv "a jelennek és a jövőnek készült és a múlt értékeire épít"
Hozzátette: egyszerre ötvözi a legmodernebb, legeredményesebb nemzetközi pedagógiai gyakorlatot a magyar oktatás hagyományaival és értékeivel, és erősíti a nemzeti identitást. Kásler elmondta, hogy
a tanterv kitér azon ismeretekre, amelyek a harmonikus családi élet kialakításához szükségesek.
Az 1., 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben a 2020/2021-es tanévtől hatálybalépő tantervről Hajnal Gabriella miniszteri biztos ismertette: csökken a tanulók óraszáma, és a korábbi szabályozástól eltérően évfolyamonként meghatározzák a diákok maximális heti óraszámát. A kerettantervek készek, mondta, a minisztérium és az Oktatási Hivatal honlapján napokon belül közzéteszik a dokumentumokat.
(Forrás: 444)
2020.01.27.
Zokogó gyerekek, háborgó szülők, értetlen pedagógusok – Egy középiskolai felvételi margójára
45 perc alatt 34 matekfeladatot kellett megoldania a hatosztályos gimnáziumokba felvételizőknek. És a nyolcadikosok is arról panaszkodnak a közösségi oldalakon, hogy nagyon nehéz volt a feladatlap. Szombaton összesen több mint 53 000 tíz, tizenkettő és tizennégy éves diák írta meg a középiskolai felvételiket matematikából és magyarból. A vizsga után volt, aki sírt, és sokan elkeseredtek. Gyerekjogász szerzőnkben több kérdés is felmerült a felvételi jelenlegi formája kapcsán. Például az, hogy azt méri-e a középiskolai felvételi, amit kell? Dr. Gyurkó Szilvia írása.
(Forrás: wmn.hu)
2020.01.27.
A Hintalovon most összehasonlította saját felmérést a hasonló célt szolgáló nemzetközi „The Europe Kids Want” elnevezésű kutatással, hogy kiderítse, mi foglalkoztatja jobban a magyar gyerekeket, mint más országokban élő társaikat. z oktatás megítélésében itthon és más országokban is a tananyag hasznosságát jelölték a legfontosabb szempontnak, azonban a magyar gyerekek sokkal nagyobb arányban tartják haszontalannak a tananyagot (63%), mint európai társaik (38%).Hazánkban és más európai országokban is 3-ból 2 gyerek vesz részt iskolán kívüli szabadidős tevékenységekben (pl. sport, zene). Azok közül, akik nem vesznek részt ilyesmiben, a magyar gyerekek közel kétszer annyian jelölték meg az időhiányt ennek okaként, mint más európai társaik.Még egy komoly különbség, hogy az európai gyerekek elégedettebbek a családjukkal töltött idő mennyiségével (58%), mint a magyarok (45%).
(Forrás: mérce)
2020.01.27.
A magyar középfokú oktatás bebetonozza a gyerekek közötti különbségeket
A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) szakértői arra figyelmeztettek a Munkaerő-piaci tükör 2018 című, 264 oldalas kiadvány pénteki bemutatóján, hogy a fiatal korosztály iskolázottsági mutatói romlottak az elmúlt években, ami középtávon már nagyobb bukást kódol magában. A nagyon hiányos kompetenciájú fiatalokat (akik szerencsére kevesen vannak), ma a közmunka szívja fel, az alacsony kompetenciájúakat pedig a munkaerőhiány és az állami bértámogatások rendszere. De mindkét csoport bajban lesz abban az eléggé valószínű esetben, ha beüt egy válság, hosszú távon pedig azért, mert a technológiai változások miatt elveszíthetik munkájukat, hiányos készségeik pedig nem lesznek elegendők ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a kötet egyik tanulmányában is felvázolt munkaerő-piaci változásokhoz.
(Forrás: Qubit)
2020.01.27.
Szabó Magda Abigéljét ajánlja a New York Times
A kiadó ajánlásában egyenesen azt írja, hogy "van valami Jane Austen-i a történetben, ahogy a megtévesztő látszattal bánik, J.K.Rowling rajongói is élvezni fogják, ahogy Szabó bemutatja a tiszteletlen diákokat, a különc tanárokat és a kollégiumi életet. Mindezek fölött pedig az Abigél egy borzongató suspense."
“Igazi felszabadító öröm ez a regény, ami egy magával ragadó fejlődéstörténet Szabó tollából. Az 1970-ben kiadott kötet most először jelenik meg angolul.Vitay Gina, az akaratos és elkényeztetett főhős Jane Austen Emmájára emlékeztet...
.
(Forrás: Fidelio)
2020.01.27.
Hiába kértek halasztást a legjobb iskolák igazgatói, a minisztérium nem is válaszol nekik
A gimnáziumi igazgatókkal majdnem egy időben a Pedagógusok Szakszervezete is nyilvánosságra hozott egy vitairatot, amelyben többek közt azt írták, hogy „a NAT-tal kapcsolatos kormányzati kommunikáció 2019 végén kabaréba illett”. Az Emmi január elején úgy nyilatkozott, napokon belül nyilvánosságra hozzák majd a NAT-tervezetet, amely csak azért nem jelent meg a tavalyi év végén, mert „az átlagosnál nagyobb terjedelemmel” rendelkezik, hatályba léptetése pedig január 1-jével nem volt szükséges. Közel egy hónap elteltével azonban még mindig nem került nyilvánosságra a végső tervezetet, az érintettek pedig továbbra is csak találgatják, mikor olvashatják végre a változtatásokat, amelyek nagyban meghatározzák majd az iskolák jövőjét.
(Forrás: 24.hu)
2020.01.27.
Ha nem tapad a kerék – A jövő a robotikáé?
Gyerekzsivajtól hangos az Alternatív Közgazdasági Gimnázium aulája. Tizenéves csapattagok izgulnak a terepasztal körül, ahol színes Lego Mindstorms robotok teljesítenek különféle feladatokat. A cél, hogy megadott idő alatt menjenek végig a pályán, miközben minél több pontot gyűjtenek. A termekben is sorakoznak a diákok. A First Lego League (FLL) versenyen ugyanis a kilenc és tizenhat év közötti csapattagok felosztják maguk között a feladatokat. A matematikusok írják a kódokat, aki nem ért a programozáshoz, de jó a kézügyessége, az a robot építésében vesz részt. Aki pedig a kommunikáció és a kutatás iránt érdeklődik, az a verseny másik feladatát, az adott téma (jelen esetben a fenntartható város) köré épülő prezentációt készíti el.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.01.27.
Rétvári Bence: Közvetlen konzultáció kezdődik az érintettekkel a gyöngyöspatai iskolaügyben
Közvetlen konzultáció kezdődik a gyöngyöspatai iskolaügy érintettjeivel, a település önkormányzata és a tankerület a jövő héten a felpereseket levélben keresi meg, amelyben szervezett képzések széles választékát kínálják nekik – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.01.27.
Postást játszik az Oktatási Hivatal
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő közérdekű adatigényléséből kiderült: a törvénymódosítás elfogadását követően összesen 19,7 ezer, iskolaérettség megállapítására irányuló kérelem érkezett a megyei szakszolgálatokhoz, ezek közül december 20-ig 12 ezer szakvéleményt állítottak ki. Megyei szinten nagyok az eltérések: van, ahol szinte minden kérelmet elbíráltak, de van olyan megye is (például Baranya vagy Jász-Nagykun-Szolnok), ahova különösen kevés, 40-50 kérelem érkezett, „szakmai okokból” mégsem fogadták be ezeket.
(Forrás: Népszava)
2020.01.27.
Sok szülőnek fogalma sincs, mit csináljon – döcögve indul a kormány oktatási reformja
Többek között a nagyobb hatékonysággal indokolta a kormány, hogy idén már az Oktatási Hivatal dönt a gyerekek iskolaérettségéről, ám az eddigi adatok alapján a kérelmek nagy részét mégis továbbküldik az egyébként is túlterhelt pedagógiai szakszolgálatoknak. Ez abból a szempontból jó, hogy így legalább szakértő nézi meg a gyereket ahelyett, hogy pusztán papírok alapján döntenének a sorsáról, de ettől még nagy problémák vannak a rendszerrel. Hátrányosabb helyzetű térségekben sokan azt sem tudják, hogy kérvényt kellett volna beadniuk, így akkor is iskolába küldik az óvodásokat, ha még nem lenne itt az ideje.
(Forrás: hvg.hu)
2020.01.18.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszékének alapító oktatója szerint
„retorikai fogás csak, hogy a megszűnő tantárgy tartalma más tárgyakba kerül”,
amit a közvélemény és a szakma megnyugtatására használ az oktatási kormányzat. Szerinte anélkül, hogy biztosítanák a tanárok képzését és továbbképzését (hogy képesek legyenek mozgókép- és médiaértési készségeket fejleszteni), és tananyag- és módszertani fejlesztések hiányában nem beszélhetünk valódi tartalmi integrációról.
(Forrás: 444.hu)
2020.01.18.
Ragaszkodnak az SNI-s gyerekek szülei a bezárásra ítélt egri általános iskolához
Tavaly februárban jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy fel kell számolni a szegregációt több hazai iskolában. Az egyik érintett iskolát, az egri Móra Ferenc Általános iskolát fenntartó Egri Tankerületi Központ el is készítette az intézményre vonatkozó deszegregációs tervet, ami alapján elhatározta: öt éven belül bezárja az iskolát. A döntés ellen most tiltakozásba kezdtek a szülők, akik korábban kifejezetten azért íratták gyerekeiket az iskolába, mert szükségük volt arra a plusz (gyógy)pedagógiai figyelemre, amit az intézmény nyújtani tud a gyerekeknek. A tankerület azt ígéri, a többi iskolában is biztosítják majd a szükséges ellátást az SNI-s diákoknak.
(Forrás: 444.hu)
2020.01.18.
Századvég: A magyarok kétharmada igazságtalannak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítését
A miniszterelnök és más kormánytagok azóta is hangoztatják, hogy a szegregált romáknak nem akarják kifizetni a bíróságon megítélt kártérítést. A Századvég közleménye alapján már világos, hogy a közvélemény szondázása alapján kormányzó Orbán miért állt rá erre a témára. A megkérdezettek több mint kétharmada (69 százaléka) igazságtalannak, eltúlzottnak véli a gyöngyöspatai roma családok kártérítésének mértékét, és mindössze a 20 százalékuk helyezkedett eltérő álláspontra – olvasható a Századvég alapítvány legfrissebb felmérésében, amely részleteit szombaton közölték az MTI-vel.
(Forrás: 24.hu)
2020.01.18.
Huszártelepen majdnem áldozatul estek a szegregáció elleni harcnak
A gyöngyöspatai per kapcsán ismét a középpontba került az iskolai szegregáció témája. A kártérítés híre könnyen bírósági eljárások tömegét generálhatja, akár az olyan helyeken is, ahol végül elbukták a pert a látszólag a gyerekekért harcoló érdekvédők, akiknek fontosabbak a felszínes, hangzatos kijelentések, mint a szakmai érvek. Jó példa erre a nyíregyházi Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola esete, amely mélyszegény családok gyerekeinek nyújt oktatást és sok minden mást. Ennek ellenére őket is meghurcolták a bíróságon.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.01.18.
Pénz helyett képzést adna az állam a gyöngyöspataiaknak
Dacára annak, hogy a Kúrián a mai napon jogerőre emelkedik a a gyöngyöspatai ítélet, amely százmilliós nagyságrendű kártérítést adna roma családoknak, a magyar kormány kitart azon álláspontja mellett, miszerint a sértett gyermekek számára nem a pénz, hanem a természetbeni fizetség volna megfelelő – közölte Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Mint fogalmazott, mindent megtesznek annak érdekében, hogy az ott élő gyermekek informatikai, nyelvi, valamint szakképzést kapjanak. – Ez nemcsak az ott élő romákon segítene, hanem a nem romák igazságérzetét is megnyugtatná – hangsúlyozta az államtitkár.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.01.18.
Megtagadott ítélet: máig sem kapták meg az évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést Gyöngyöspatán
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével törődnie kell, ezért szólalt meg ebben az ügyben, s ezért kíséri végig annak mozzanatait. Hozzátette: továbbra is úgy véli, hogy mivel a tanulók az oktatás terén szenvedtek hátrányt, a kártérítést is egyéni fejlesztés, képzés formájában kellene megkapniuk. Szavai szerint a per során az érintett diákok maguk is megnevezték, hogy idegen nyelvet, informatikát vagy szakmát szeretnének tanulni, a bíróság azonban anélkül döntött a pénzbeni kártérítés megítéléséről, hogy a természetbeni kártérítésről az érintetteket „nyilatkoztatta” volna. Horváth László úgy tudja, pénteken a tankerület és az önkormányzat jogi képviselőiken keresztül kezdeményezte a kapcsolatfelvételt az érintett romákkal, hogy egy kártérítési megállapodásról kezdjenek egyeztetni.
(Forrás: Népszava)
2020.01.18.
A gimnáziumi vezetők azt kérik, 2021 szeptemberéig ne lépjen hatályba az új NAT
Az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen hatályba az új Nemzeti alaptanterv (Nat).Az MTI-hez péntek este eljuttatott, tizenöt gimnáziumi igazgató által jegyzett közleményben azt írták: egyetértenek abban, hogy olyan alaptantervre van szükség, amely megfelel a 21. század követelményeinek. Hozzátették: ugyan a 2013-ban bevezetett és máig érvényben levő Nat érdemi „beválásvizsgálata” még nem történt meg, mégis üdvözölték azt a szándékot, hogy új Nemzeti alaptanterv készül.„A három éve formálódó anyagot utoljára 2018 őszén volt alkalma egy hónapon keresztül véleményeznie a szakmai és társadalmi nyilvánosságnak. Az azóta született módosítások még nem nyilvánosak, így azokról szakmai véleményt nem tudunk alkotni”
(Forrás: Népszava)
2020.01.14.
"A szülők értelmesebbek, mint Parragh Lászlóék"
Csökkent a szakképzésben részt vevő gyerekek száma a KSH adatai szerint, bár Palkovics László innovációs miniszter és Parragh László MKIK-elnök korábban trendfordulóról beszélt, arról, hogy 2019-ben végre először többen tanulnak szakgimnáziumban, mint általános gimnáziumban. Nos, nem így van, „hagyományos” gimnázium vezet. Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform szakképzéssel foglalkozó munkacsoportjának tagja azt mondta: „A szülők mindig is értelmesebbek voltak, mint ez a Parragh-féle kamarai vezetés”.Juhász Ágnes szerint valamilyen változás ezután jöhet, a szakképzési reform hatására. Bár itt még nagy a homály. Egy hónap múlva jelentkezniük kellene a nyolcadikosoknak, de a tájékoztatás elégtelen. Nincsenek meg a reformot szabályozó rendeletek, legalábbis nem ismertek.
(Forrás: Klubrádió)
2020.01.14.
Az MTA szívesen segítene a Nemzeti alaptantervben, de válaszokat nem kaptak
A visszajelzések hiánya ellenére a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kész részt venni az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú Nemzeti alaptanterv (NAT) társadalmi vitájában és szakmai támogatásában, közölte az MTA. A tudományos testület 2018-ban alaposan elemezte és véleményezte a NAT akkori változatát, amelyre semmilyen visszajelzést nem kapott. 2019-ben is felajánlották segítségüket az anyag átdolgozásához, de erre sem kaptak választ.
(Forrás: index)
2020.01.14.
Most megszüntetni a médiaismeret tantárgyat olyan, mint monszun idején megszabadulni az esőkabátoktól
A mozgókép- és médiaismeret tantárgyat 1997 óta tanítják iskolákban, a Nemzeti Alaptantervnek 2000 óta része, és csak szaktanári képesítéssel rendelkező tanárok taníthatják. A tantárgy bevezetését így indokolta az akkori oktatási kormányzat: „Napjainkban értesüléseink túlnyomó részét nem személyesen hozzánk intézett »üzenetekből« merítjük, hanem mesterséges közvetítő rendszerek útján. A tömeges, passzív információfogyasztás az életvitel és a gondolkodás torzulásához vezethet. Ezért az iskolának az új audiovizuális környezetet értő, szelektíven használó fiatalokat kell nevelnie.” A médiatanárok és a tanagyagot kialakító film- és médiatudománnyal foglalkozó kutatók felháborodtak a kivezetésről szóló hír hallatán. Hartai László, az ELTE Filmtudomány tanszékének alapító oktatója szerint
„retorikai fogás csak, hogy a megszűnő tantárgy tartalma más tárgyakba kerül”,
(Forrás: 444.hu)
2020.01.14.
Egyre idősebbek a pedagógusok, a pályakezdő tanárok aránya rendkívül alacsony
A 2008 és 2018 közötti időszakban átlagosan egyre idősebb pedagógusokat foglalkoztatott a közoktatási rendszer. Az 50-59 éves tanárok aránya jelentősen, 27-ről 35 százalékra nőtt, a 60 évesnél idősebb pedagógusoké pedig 2-ről 9 százalékra – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) „A közoktatás indikátorrendszere 2019” című, frissen publikált tanulmányában. A 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya viszont nagy mértékben csökkent, 9-ről 6 százalékra. Jelentősen csökkent a 30-39 éves korcsoport aránya is a tanárok körében, 27 százalékról 18-ra.
(Forrás: Népszava)
2020.01.14.
Ha nem lesz oktatási reform, a gyerekeink munkáját már elveszik a robotok
Közép- és hosszútávon ugyanakkor a magyar munkaerőpiac alkalmazkodása a digitális átalakuláshoz azon múlik, hogy az oktatási rendszer képes-e felruházni a diákokat a kreatív gondolkodás, az új helyzetekhez való alkalmazkodás képességével, másrészt azon, hogy a felnőttoktatás képes-e megbirkózni a várhatóan tömegesen új szakmát kereső munkavállalók átképzésével. Magyarországnak mindkét területen jelentős hátrányt kell ledolgoznia. A nemzetközi PISA-felmérésekből tudjuk, hogy a magyar diákok csak akkor teljesítenek jól, ha a Nemzeti alaptantervben meghatározott tananyagot kell bebiflázni és visszaadni. A probléma az, hogy bármennyit is magolnak, az óriási információ halmazokat villámsebességgel feldolgozni képes gépekkel szemben nem vehetik fel a versenyt.
(Forrás: hvg.hu)
2020.01.12.
Földes Petra: Didaktika helyett
Mindaz, amiről a továbbiakban szó esik, a tanulás gyermekközpontú megközelítéséből érvényes. A gyermeket, az ő tanulását és ebben a folyamatban a pedagógussal mint személlyel való találkozását állítja középpontba. Egy személyek között létrejött aktust akkor nevezek találkozásnak, ha a résztvevők kölcsönösen egymás belülről motivált cselekvésének az organikus, elidegeníthetetlen részévé válnak (ennek a találkozásnak a záloga a címben is szereplő jelenlét).Tisztában vagyok azzal, hogy létezik más, koherens oktatási narratíva, hiszen felnőtt és gyermek viszonyát természetes módon lehet vezető és vezetett viszonyának is látni, ahol a tanulás tere nem a találkozás, hanem a normák következetes érvényesítése és érvényesülése nyomán jön létre.
(Forrás: tani-tani online)
2020.01.12.
L. Ritók Nóra: Béremelés
Szóval, most számolgatok, miből hogyan…. hogy a törvényeknek is megfeleljünk, de a munkatársakat is megtarthassuk. Segítség az idén, hogy az említett programban két szociális területen dolgozó munkatárs bére elszámolható. Persze, biztosan sokan mondják most, ki a fene kérte, hogy ezt csináljuk. És tényleg, megmaradhatnánk az iskolában, nem törődve azzal, hova mennek haza a gyerekek, milyen hatások érik őket. Sőt, már az elejétől sokkal csendesebben kellett volna kommunikálni a problémáról, és akkor talán lennének pályázatok, amiből béreket is tudunk finanszírozni. Ha nem szállunk bele ebbe az egészbe, akkor most nem főne a fejem.
(Forrás: A nyomor széle / HVG)
2020.01.11.
Hiába állítják, nem lett népszerűbb a szakképzés
A középiskolákban az össz diáklétszám 5,6 ezerrel csökkent az előző tanévhez képest, azonban a különböző iskolatípusokat eltérően érintette a létszámváltozás. Míg a gimnáziumba járó tanulók száma az elmúlt tanévhez képest 1,4 ezer fővel 189 ezer főre nőtt, addig a szakgimnáziumba és szakközépiskolába járó tanulók száma egyaránt csökkent. A tanulók létszáma a szakgimnáziumokban 3,7 ezer fővel 149 ezer főre, a szakközépiskolában 3,1 ezer fővel 65,8 ezer főre fogyatkozott - írja a KSH.
(Forrás: hvg.hu)
2020.01.09.
Orbán hazafiasabb alaptantervet akart, Kásler végre megcsinálta
Továbbra is kísérleti alanyoknak tekinti a diákokat és a tanárokat a fideszes oktatási kormányzat. Alig pár évvel a párton belül is komoly feszültségeket okozó – még Hoffmann Rózsa államtitkár nevével fémjelzett – Nemzeti alaptanterv (NAT) 2013-as bevezetése után a kormány már 2017-ben megrendelést adott egy újabb NAT kidolgozására. Ám hiába készült el ez is immár másfél éve, a Csépe Valéria és csapata által jegyzett dokumentum eltűnt a kormányzati süllyesztőben. A tanárok és a diákok pedig kiszolgáltatottan figyelik, mi történik a fejük felett, hogyan csatázik egyik kormányzati lobbi a másikkal, hogy a politikai elvárásoknak megfelelően még „nemzetibbre és hazafiasabbra” faragják a NAT szövegét.
(Forrás: hvg.hu)
2020.01.08.
L. Ritók Nóra: Kicsit másképp… is lehetne
Az igazgyöngyös rajzokat látva sokszor mondják: „Á, ezt nem a gyerek csinálja... az magától nem tud ilyet. Biztosan a tanár rajzolja fel neki. Az enyémnek ilyen nem jutna az eszébe.” Ami nyilvánvaló, a „rajzolj, amit akarsz” feladatkiadásból tényleg nem születnek ilyen rajzok. A titok, ha van, a feladatban rejlik, a jó feladatban, ami előcsalogatja a kreatív megközelítéseket, és segít a bátor asszociációk képi megjelenítésében. Ami megkötéseket tesz a pedagógiai célok teljesülése végett, és amiben a megtapasztalás lassan beépült kifejezőeszközzé válik a gyerekeknél. Ez nem (sem) alakul ki magától, a vizuális kommunikáció elemeit éppúgy fejlesztenünk kell, mint a verbálist, a zeneit, vagy a metakommunikációt. Tudatos pedagógiai munkával, és a gyerek iránti kellő alázattal.
(Forrás: tani-tani online)
2020.01.08.
L. Ritók Nóra: De akkor miből telik nekik?
Először is: a szegregátumok világában is rétegződés van, csak más léptékekben, mint azon kívül. Mondjuk a házakon ez (főleg kívülről) nem igazán látszik, az előteremtett pénz sokkal inkább másra fordítódik, mint mondjuk a víz bevezetésére, vagy a külső tatarozásra, esetleg a kert rendbetételére, vagy a tartozások visszafizetésére, amit egy másféle szocializációval rendelkezők elvárnának. Sokkal fontosabb egy olyan életstílus fenntartása, amiben a környezetük számára világossá tehető: náluk van pénz. Ami persze viszonylagos, hiszen arra nem elég, hogy elköltözzenek, jobb házat vegyenek, ne ott éljenek, hanem mondjuk ott, ahol a szolgáltatások sokkal inkább élhetőbb közeget biztosítanak.
(Forrás: hvg/Nyomor széle blog)
2020.01.08.
PDSZ: diktátum lesz az új alaptanterv
Ismét egy arcpirító, sőt felháborító gyakorlatnak lehetünk tanúi, a Nemzeti alaptanterv (Nat) átírása klasszikus példája a „rólunk döntenek nélkülünk” esetének – mondta Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke a Nat módosítása kapcsán. Az érdekvédő szerint aggályos, hogy az alaptantervet átdolgozó bizottság működéséről semmit nem lehet tudni, az elkészült dokumentumot a szakszervezetek nem véleményezhették, a pedagógusok azt „diktátumszerűen” fogják megkapni. Az alaptantervben várható változásokról a kormánypárti Magyar Nemzet közölt részleteket az elmúlt napokban, a hírek szerint a kormány által már elfogadott dokumentum – amely idén szeptemberben életbe is lép – bármelyik nap megjelenhet a Magyar Közlönyben.
(Forrás: Népszava)
2020.01.08.
Bartus Gábor: a pedagógusügyet akkor is meg kell oldani, ha nem hoz sok szavazatot
"Az oktatás kimenete tulajdonképpen, ha nagyon lecsupaszítom a képet, attól függ, milyen az oktatás mennyiségi és minőségi viszonya. Mennyiségileg az a kérdés, hogy hány évet töltünk az oktatásban; itt is van lemaradásunk. Ha a V4-eket nézzük, akkor Csehország és Lengyelország az utóbbi néhány évben két évben vert ránk az oktatásban eltöltött átlagos idő tekintetében. A másik a minőség: lehetnek digitális táblák, még jobb tankönyvek, de az oktatás minőségét alapvetően a pedagógus határozza meg" A jelenlegi alacsony pedagógusbérekkel viszont Magyarországon esély sincs a tudástőke érdemi bővítésére - figyelmeztetett a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára.
(Forrás: Infostart)
2020.01.08.
A jelen az Y generációé – A cégeknek sokat kell tenniük a túlélésükért
Az Y generációt intenzív öntudatosság és az információforrásokhoz való, látszólag végtelen számú hozzáférés jellemzi. Ők már többnyire a digitális világban nőttek fel, a közösségi médiát használják arra, hogy társaikkal kommunikáljanak vagy kedvenc cégeikkel tartsák a kapcsolatot. Nem titok, hogy pont ez a platform, a közösségi média felülete az, ahol a cégünknek a leginkább helyt kell állnia. A közösségimédia-stratégia önmagában ugyanakkor nem elég a sikerhez. Az indaHash nevű vállalat lehetővé tette a nagy és közepes méretű márkák számára, hogy az Y generációs influencerek, vagyis a véleményvezérek millióihoz jussanak el egyedülálló digitális platformjukon keresztül.
(Forrás: jobline.hu)
2020.01.08.
A jelen az Y generációé – A cégeknek sokat kell tenniük a túlélésükért
Az Y generációt intenzív öntudatosság és az információforrásokhoz való, látszólag végtelen számú hozzáférés jellemzi. Ők már többnyire a digitális világban nőttek fel, a közösségi médiát használják arra, hogy társaikkal kommunikáljanak vagy kedvenc cégeikkel tartsák a kapcsolatot. Nem titok, hogy pont ez a platform, a közösségi média felülete az, ahol a cégünknek a leginkább helyt kell állnia. A közösségimédia-stratégia önmagában ugyanakkor nem elég a sikerhez. Az indaHash nevű vállalat lehetővé tette a nagy és közepes méretű márkák számára, hogy az Y generációs influencerek, vagyis a véleményvezérek millióihoz jussanak el egyedülálló digitális platformjukon keresztül.
(Forrás: jobline.hu)
2020.01.08.
Új költők, írók kerülnek be a NAT-ba
Átstrukturálták, és részben át is nevezték a műveltségterületeket a NAT szeptembertől életbelépő új változatában, amely új szerzőket is szerepeltet az irodalomórák kötelező és ajánlott olvasmányai között – tudta meg lapunk.A 2019. decemberi keltezésű, már kormány-előterjesztés formájába öntött, tehát nagy valószínűséggel végleges verzióból származó információk szerint az Életvitel és gyakorlat nem lesz önálló terület többé. Ismert, jelenleg ide tartoznak az olyan témák, mint a háztartástan, a KRESZ, a pályaorientáció, a gazdasági ismeretek vagy a családi élet. Ezek nyilván nem tűntek el, de más tárgyakba olvadtak, átrendeződtek a hangsúlyok.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.01.08.
Kína kitiltja iskoláiból a külföldi tananyagokat
A kínai oktatási minisztérium kedden jelentette be, hogy új irányelveket vezet be az állami iskolákban. „Minden általános és középiskolai tananyagnak a párt és az ország akaratát kell tükröznie" – szólt a bejelentés, amely szerint a jövőben kizárólag a marxizmus vezérelvei és a „kínai stílus” tiszteletben tartásával állíthatják össze a tananyagot – a tankönyvektől kezdve a kötelező olvasmányokig száműzve a külföldről importált tartalmakat. Szakértők szerint ezzel Kína a fiatalok még szigorúbb ideológiai nevelésére törekszik.
(Forrás: Qubit)
2020.01.08.
Februárban már az új szakképzési rendszerben lehet jelentkezni
Hatályba lépett az új szakképzési törvény január 1-jével, februárban már az új rendszer szerint működő szakképzésbe jelentkeznek a tanulók - mondta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.Az államtitkár felidézte, hogy a 2020-21-es tanévtől felmenő rendszerben átalakul a szakképzés intézményi szerkezete. A szakképző intézményeknek két típusa lesz, az ötéves technikum és a hároméves szakképző iskola.
(Forrás: eduline)
2020.01.08.
Szél Bernadett: Csúnyán átverte a szülőket a minisztérium
Az iskolaérettségi vizsgálatok központosítása eddig is átgondolatlanul és kaotikusan zajlott, és úgy látszik, ebben még mindig lehetnek újabb fordulatok. A lényeg, hogy mindennek a végig bizonytalanságban tartott szülők és gyerekek isszák meg a levét. Mint megírtuk: a nyáron az országgyűlés teljesen váratlanul, és sokak számára érthetetlen módon megváltoztatta az óvodás gyerekek iskolába íratásának szabályait. Eddig az volt a rendszer, hogy a szülő az óvoda vezetőjétől kérhette, hogy iskolaköteles korúvá váló gyereke még egy évet maradhasson az óvodában. Januártól a rendszer alapvetően megváltozik: csak az a 6. életévét betöltő gyerek várhat az iskolakezdéssel, akinek erre az Oktatási Hivatal a szülő és az óvoda indokai vagy szakértői vélemény alapján engedélyt ad.
(Forrás: index)
2020.01.07.
Miért lenne kötelező egyféleképpen emlékezni Trianonra? Balla István interjúja Egry Gáborral
Idén júniusban lesz 100 éve, hogy aláírták a Trianoni békediktátumot, így a téma 2020-ban alighanem heves indulatokat gerjeszt majd. Többek között annak próbáltunk utánajárni Egry Gábor történésszel, a Politikatörténeti Intézet főigazgatójával, hogy mi lehet ennek az oka. Miért csak a veszteségekről beszélünk, és miért nem tudjuk elfogadni a különböző viszonyulásokat Trianonhoz? Megoldás-e erre a Nemzeti Összertartozás Napja? Túl lehet-e lépni a fasiszta vs. nemzetáruló leegyszerűsítéseken? Interjú.
(Forrás: hvg.hu)
2020.01.07.
Lőrinc László: Katonanóta
„...ránk-hozták / Gyógyítónak a Háborút, a Rémet / Sírjukban is megátkozott gazok” – emlékezett Ady Endre annak a háborúnak az elejére, melyet idén száz éve zártak le. De hát kik voltak azok a bizonyos gazok? Nem utolsósorban olyan sima modorú urak, akik a maguk kényelmes és biztonságos dolgozószobáiból évtizedeken át adagolták gyereknek és felnőttnek, iskolákban, sajtóban, laktanyákban a „hazafiságot”. Például azokkal a katonanótákkal, melyekkel Maróth Miklós az „erkölcsi kiállást sugalló” népmesék mellett, és a Harry Potter helyett a mai gyerekeket nevelné. Amiket nagypapája énekelt. „Tudtuk, hogy a nagypapa a hazát védte a fronton ... A hazafias nevelés: helytállás” – érvelt az MTA kutatóintézeti hálózatát működtető Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vezetője.
(Forrás: hvg.hu)
2020.01.07.
119 nevelőszülőt sikerült összetoborozni
Az államtitkár által közölt adatok és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatainak összevetésével elmondható, hogy a nevelőszülői hivatás népszerűsítését célzó, 2018 októberében indult és tavaly májusig tartó „Befogadlak” kampány hatása eddig nem túl átütő. A KSH szerint a nevelőszülők száma a következőképpen alakult az elmúlt években: 2014-ben 5531-en, 2015-ben 5460-an, 2016-ban 5389-en, 2017-ben 5611-en, 2018-ban 5773-an voltak. Tehát összességében enyhe növekedés tapasztalható, ami minden valószínűség szerint (legalábbis a fentebb ismertetett mértékben) 2019-ben a kormányzati kampány nélkül is folytatódott volna.
A nevelőszülők tehát még mindig nagyon kevesen vannak, miközben a szakellátásban élő gyerekek száma folyamatosan nő, a KSH szerint 2018-ban 23,5 ezren voltak.
(Forrás: Népszava)
2020.01.07.
Iskolaérettség: még kisebb mozgástér
Ha a szülő nem ért egyet az Oktatási Hivatal gyermeke iskolaérettségére vonatkozó döntésével, bírósághoz fordulhat. Csakhogy a köznevelési törvényben rögzítették: „a felmentést engedélyező szerv döntését a bíróság nem változtathatja meg”. Vagyis ha az OH úgy dönt, hogy – ellentétben a szülő véleményével – a gyermek iskolaérett, nem kell még egy évig óvodában maradnia, a bíróság nem határozhat ennek ellenkezőjéről. Viszont elrendelheti a hivatali döntés végrehajtásának halasztását, hatályon kívül helyezését és kezdeményezheti új eljárás megindítását. Vagyis az egész procedúra kezdődhet elölről.
(Forrás: Népszava)
2020.01.07.
Nem kérhetnek vizsgálatot pedagógiai szakszolgálatnál a szülők, hogy alkalmas-e a gyerekük az első osztályra
Alapszabályként a kérelmeket január 15-ig kell megküldeni, de idén átmenetileg január 31-re módosították a határidőt. A szülőknek eddig van lehetőségük arra, hogy iskolahalasztársól szóló szakvéleményt szerezzenek a pedagógiai szakszolgálattól, akkor nem kell külön az OH-hoz kérelmet benyújtaniuk. Viszont a rendeletmódosítás miatt csak 2019. december 31-ig volt lehetőségük arra, hogy iskolaérettségi vizsgálatot kérjenek, viszont ebben az időintervallumban már lehetetlen volt olyan időpontot kérni, amellyel az eredmény kiértékelése, szakvélemény kiállítása befejezhető január 31-ig.
(Forrás: Magyar Narancs)
2020.01.06.
Biztosan jön az új NAT ősszel Alaposabb lesz az iskola-előkészítés és megváltozik a tankönyvrendelés is
Nem igazak az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint azok a sajtóhírek, amelyek arról szólnak, hogy szakmai viták miatt elakadtak volna az új Nemzeti alaptanterv (NAT) munkálatai. A tervezett módosításokat biztosan bevezetik 2020 őszén, a szaktárca lapunkkal tudatta, hogy a végleges, kormány által is elfogadott dokumentum már kiadás alatt van, megjelenése rövidesen várható.
Szerintük a vonatkozó rendelet az átlagosnál nagyobb terjedelme miatt, illetve az ünnepekre való tekintettel nem jelent még meg, a hatályba léptetése pedig január 1-jével nem is volt szükséges.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.01.05.
Más ligában tanulunk - De mit tudnak nálunk sokkal jobban az éltanuló országok?
Kína fejlett régióinak diákjai éveket vernek teljesítményben a magyar gyerekekre, Európa éltanulója Észtország lett, mi pedig legfeljebb Szlovákiával vagyunk versenyben a régiónkban. Nem maradtak el a meglepetések a legfrissebb PISA-eredmények nyilvánosságra kerülésekor sem, sovány vigasz, hogy Magyarország esetében az egyetlen meglepő elem, hogy nem romlott tovább a tanulók teljesítménye, pedig a szakértők nagy része előzetesen erre számított.
(Forrás: Népszava)
2020.01.05.
Ónódy-Molnár Dóra: A fideszes képviselő segíthetett volna, de inkább utoljára még visszaköpött a károsultakra
Horváth László fideszes parlamenti képviselő szerint Gyöngyöspatát csődbe viszi, ha ki kell fizetnie azt a kártérítést, amit jogerős fórumokon ítéltek meg a helyi cigány gyerekek szegregációja miatt. A képviselő, akinek egykori kormányhivatali vezetőként egészen pontosan ismernie kell az ügy részleteit, csúsztat: az iskolát a tankerület tartja fenn, a tankerületek finanszírozása pedig a minisztérium költségvetése alá tartozik. Mohácsi Erzsébet, az elkülönített cigány gyerekek ügyét sikeresen képviselő alapítvány egykori vezetője a 168 Órának azt mondja: a képviselő megszólalása csak arra volt jó, hogy még mindig lehessen egy utolsót köpködni a károsultakra.
(Forrás: 168 óra)
2020.01.05.
Knausz Imre: Tudjuk, de nem tesszük
Tudjuk, hogy mit kéne tenni, de nem azt tesszük. A pedagógia kettéhasadt világa. A „tudjuk” világa, az „elmélet”, amit az egyetemeken tanítanak, amiből vizsgázni kell, aminek szabályai vannak, és ezek tématervekben, óravázlatokban öltenek testet. És a „tesszük” világa, az osztálytermek mindennapi valósága, a helytállás „a végeken”. Arról szeretnék beszélni, hogy ez a hasadás a „van” és a „legyen” között egyáltalán nem magától értetődő jelenség. Az „elmélet” gyakran úgy jelenik meg a gyakorló pedagógusok szemében, mint valami fenyegető elvárás: ilyennek kellene lenned. Holott az elmélet dolga nem ez, sokkal inkább eszközöket kellene adnia a gyakorlati szakemberek kezébe ahhoz, hogy cél-eszköz relációban tudják végiggondolni saját tevékenységüket.
(Forrás: tani-tani online)
2020.01.04.
Ezért van a legboldogabb országok között Dánia évek óta
Dániában úgy nevelik a gyerekeket, hogy magabiztosak legyenek, egy közösség részének érezzék magukat, és magas szinten legyenek képesek a közös problémamegoldásra, legyen szó egyéni konfliktusokról vagy iskolai feladatokról. Ez az oktatási szemlélet azt eredményezi, hogy a tanulmányi eredményeik a PISA-teszt alapján az OECD országok átlaga felettiek, és Dánia az ENSZ boldogságfelméréseiben is az elsők között van már hosszú ideje.
(Forrás: dívány.hu)
2020.01.04.
Kerényi Kata: Van egyáltalán bármi értelme házi feladatot adni a gyerekeknek?
A rendszeres gyakorlás persze fontos, de az kész rejtély, miért gondolja még mindig úgy sok tanár, hogy ha a gyerek ugyanazt és ugyanúgy ismételgeti az iskolában és otthon is, attól jobban fogja tudni a tananyagot. Hogy jobban fogja unni, az persze egészen biztos – nem is nagyon lehet olyasmit hallani a gyerekek szájából, hogy „De jó, van egy csomó leckém, amit megcsinálhatok!” Mindeközben a tanárok közül sem fog tapsikolni örömében senki, hogy óraszámra ellenőrizheti a diákok otthon elkészített munkáit, és mégis: valahogy a házi feladat annyira bebetonozott része az oktatásnak, hogy hiába utálja mindenki, csak nagyon lassan tudjuk elengedni.
(Forrás: Nők Lapja Café)
2020.01.04.
Járj be az iskolába, éld túl valahogy, magolj, aztán felejtsd el!
A valaha volt második legrosszabb eredményt érték el a 2018-as PISA-teszten a magyar diákok, a kormánymédia azonban világraszóló eredményként próbálja eladni, hogy a 2015-ös mélypont után sikerült pár pontot javítani. Erre azonban nem lehet sikert alapozni, állítja Vass Vilmos, az interdiszciplináris tantervfejlesztés és a kreativitás kutatója, aki beszélt nekünk arról, miért romlanak globálisan is a diákok eredményei, mi okozta az utóbbi évek zuhanórepülését a magyar oktatásban, és hogy milyen iskolát kellene követnie a magyar oktatásnak.
(Forrás: 24.hu)
2020.01.04.
A magyar és az ének-zene körüli viták miatt akadt el az új alaptanterv
A Nemzeti alaptanterv a hazai iskolai oktatás alapdokumentuma. Ebben írják le, milyen tudásanyagot kell elsajátítani az ország minden egyes iskolájában. Függetlenül attól, hogy a gyerek állami, egyházi, vagy alapítványi iskolába jár, a diákoknak azonos tudásanyaggal kell elérkezniük a különböző iskolai fokozatokig (4., 6., 9., 12 évfolyam). Így tudnak váltani az egyes iskolatípusok között, így jutnak el az érettségiig. A NAT egyben azt is megmutatja: mit gondol egy ország és annak oktatási rendszere a XXI. század kihívásairól, a modern tudásról, saját kultúrájáról, a fiatalok jövőjéről.
(Forrás: index)
2020.01.03.
Már benyújthatók az iskolai felmentési kérelmek az Oktatási Hivatalhoz
A kormány a gyermekek érdekeit szem előtt tartva az Oktatási Hivatalt jelölte ki az iskolaérettségi felmentések elbírálására, illetve a kormányhivatalokat a 3 éves korban esedékes óvodába járás ellenőrzésére. A legfőbb cél mindkét eljárás során az, hogy kiszűrjék a gyermekek szempontjából hátrányos és indokolatlan felmentéseket.Az Emmi tájékoztatása szerint a kérelmek elbírálását pedagógiai szakértők végzik, akik mérlegelik a szülő kérelmében leírtakat és a gyermekkel foglalkozó szakemberek véleményét is. Az Oktatási Hivatal minden szükséges információt közzétett a honlapján, és a tudnivalókról tájékoztatta az óvodákat is
(Forrás: Magyar Nemzet)
2020.01.03.
Újra leértékelték a tanárok bérét
A testület közölte: noha a kormány most nyolc százalékkal, bruttó 161 ezer forintra emelte a minimálbért, ez semmit nem jelent a tanárok nagy többsége számára, mert fizetésük számításakor nem ezt az összeget, hanem a hat évvel ezelőtt érvényes 101 ezer forintot veszik alapul. A PDSZ szerint emiatt fordulhat elő az, hogy egy mesterfokozatú oklevéllel rendelkező – azaz hat évet főiskolán, vagy egyetemen tanuló – pályakezdő pedagógus pont annyi pénzt, bruttó 210 600 forintot keres, mint egy szakmunkás végzettséget igénylő állásban dolgozó munkavállaló. Az érintett tanárok ráadásul csak azért nem kapnak kevesebbet mint egy szakmunkás végzettségű munkavállaló, mert a garantált bérminimumot is felemelték 8 százalékkal, 210 600 forintra – a mesterfokozatú diplomával rendelkező pedagógusok illetménye korábban 203 ezer forint volt.
(Forrás: Népszava)
2020.01.03.
Egy fideszes képviselő szerint a szegregált roma tanulók Soros ügynökei
A Soros-hálózat pénzszerző akciójának nevezte szombati sajtótájékoztatóján a térség fideszes országgyűlési képviselője a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskola szegregációs ügyét, amelyben a helyi önkormányzatnak és a tankerületnek összesen mintegy 100 millió forint kártérítést kell kifizetnie az érintett tanulóknak. Tehát még egyszer: a pénzt a tanulók kapják, nem mellesleg azért, mert – a Kúria jogerős döntése szerint – társaiktól fizikailag és etnikai alapon elkülönítve oktatták őket, esetenként alacsonyabb színvonalon, mint a többieket. Ha ez valóban „a Soros-hálózat pénzszerző akciója” – márpedig Horváth így vélekedik –, az nem jelenthet mást, mint hogy a szegregált roma nebulók Soros György emberei.
(Forrás: hvg.hu)
